A közúti szállítmányozás hatékonyságának fokmérője sokáig elsősorban a gyorsaság volt, ez a nézőpont azonban gyökeresen megváltozott, és ennek nem csupán anyagi okai vannak. A rövid futásidő persze ma is a legfontosabb tényezők egyike, de a piaci szereplők már sokkal kifinomultabb modellek kidolgozásával igyekeznek előnyös helyzetbe kerülni – ezzel értelemszerűen az ügyfeleiknek is kedvezve.

A gyűjtőszállítmányozás csak a kezdet

Azáltal, hogy több kisebb szállítmányt egy rakománnyá szervezve az egy irányba tartó áruk az útjuk jelentős részét azonos járművön teszik meg, a gyűjtőszállítmányozás önmagában is a hatékonyságot szolgálja. Mint az utóbbi években kiderült, ebben a konstrukcióban is van még potenciál, és minden fejlesztés a környezetre nézve is előnyökkel jár.

Miről van szó pontosan? A gyűjtőszállítmányozásban néhány évvel ezelőttig az volt jellemző, hogy a szolgáltatók a napi rendszerességű, úgynevezett gerincjáratai a legnagyobb központi depók között közlekedtek, és innen kisebb járművek vitték a küldeményeket a célállomásokra.

Az utóbbi időkben kifejlesztett modellek lényege, hogy azokon a viszonylatokon, ahol a szállítási volumenek ezt gazdaságosan lehetővé teszik, további direkt összeköttetéseket rendszeresítenek.

Ezzel a megoldással számos küldemény esetében elkerülhető a központi depóba szállítás, így az áru rövidebb úton, kevesebb művelettel, kevesebb hibalehetőséggel, nem utolsósorban pedig alacsonyabb költség és kisebb környezetterhelés mellett juthat el a címzetthez, csupán azáltal, hogy a végső rendeltetési helyéhez közelebbi átrakóközpontba érkezik.

Ezzel az eljárással tovább optimalizálhatók a gerincjáratok útvonalai, ezáltal csökkenthető a futásidő, a kevesebb megtett kilométernek köszönhetően pedig mérsékelhető a szállítmányozási folyamat ökológiai lábnyoma.

Ki profitál a zöldebb szállítmányozásból?

Mindez kisebb terhelést jelent a természeti környezet és a közúti infrastruktúra számára, eközben pedig előnyére válik mind a logisztikai szolgáltatónak, mind az ügyfeleinek.

A fenntarthatósággal kapcsolatban kitűzött célok, az e téren elért teljesítmény, annak mérhetősége és átlátható jelentése ugyanis egyre fontosabb elvárás az üzleti vállalkozásokkal szemben.

Miután a logisztikai szolgáltatók az ellátási láncok legfontosabb szereplői, minden egyes kilogrammnyi megtakarított szén-dioxid-kibocsátás lecsapódik az ügyfelek környezeti lábnyomában is.

Nemzetközi összeköttetések csúcsra járatva

A Raben Group az utóbbi néhány évben fokozott figyelmet és tetemes erőforrást fordít nemzetközi gyűjtőszállítmányozási hálózatának fejlesztésére. A 15 országban jelen lévő cégcsoport európai depói közötti közvetlen összeköttetések száma meghaladja a 600-at, és szakemberei folyamatosan elemzik az áruforgalom alakulását, amelynek alapján szinte bármilyen viszonylaton új járatot indíthatnak.

Emellett a Raben a közelmúltban új struktúrát honosított meg szállítmányozási tevékenységében. Hat stratégiai fontosságú európai helyszínen Eurohub státuszú átrakóközpontokat alakított ki, amelyek első számú funkciója az egy irányból érkező és azonos irányba tartó árumennyiségek rendszerezése, konszolidációja.

Ez immár több ország összesített volumeneinek kezelését jelenti, ennek megfelelően ezek a központok megnövelt kapacitással és a legmodernebb infrastruktúrával dolgoznak. Az Eurohubok hozzájárulnak, hogy a Raben rugalmasabban tudjon igazodni a teherforgalom volumenéhez, és mindenekelőtt rövidebb futásidőket produkálhasson.

Nem mellesleg – egyfajta járulékos előnyként – tovább redukálható a közúti forgalommal járó emisszió.

Hirdetés (X)